Az Amerika déli részén a történelmi gyakorlat szerint a közös termesztés gazdaságilag produktívabbnak tekinthető, mint a rabszolgaültetvények bandarendszere, bár kevésbé hatékony, mint a modern mezőgazdasági technikák.
Miért volt sikertelen a megosztás?
A közös termesztés szegénységben tartotta feketéket, és olyan helyzetben volt, hogy nagyjából azt kellett tenniük, amit a föld tulajdonosa mondott nekik. Ez nem volt túl jó a felszabadult rabszolgák számára, mivel nem adott nekik esélyt, hogy valóban megszökjenek attól, ahogy a dolgok a rabszolgaság alatt voltak.
Jó dolog volt a megosztás?
Mindazonáltal a részvénytermesztési rendszer engedélyezett a felszabadultaknak sokkal nagyobb szabadságot és autonómiát, mint, amit a rabszolgaság alatt tapaszt altak. Az újonnan kivívott függetlenségük jelképeként a felszabadultok öszvércsapatokkal rángatták el egykori rabszolgakabinjaikat a rabszolgaszállásból a saját mezőjükre.
Milyen hatást gyakorolt az osztozkodási rendszer a délre?
Milyen hatást gyakorolt a polgárháború után az osztozkodási rendszer a délre? A korábban rabszolgasorba rabolt személyeket gazdaságilag függőben tartotta. Befektetési tőkét hozott Délre. Arra ösztönözte az északiakat, hogy délre vándoroljanak.
A sharecropping jótékony rendszer Miért?
Egyes részvényesek hasznot húztak ebből a munkaügyi rendszerből. A gazdák megszabhatták saját óráikat,mit ültessünk és hova ültessük el a növényeiket. … Ideális esetben a részvénytermesztés jótékony munkaerő-rendszer volt, amely felfelé irányuló mobilitást teremthet az újonnan felszabadult afroamerikaiak számára.