Ezekkel az energiákkal rendelkező asztrofizikai neutrínók magok vagy protonok és fotonok közötti nagyenergiájú ütközések révénképződnek, amelyek másodlagos részecskéket (pionokat és müonokat) termelnek, amelyek neutrínókká bomlanak.
Honnan származnak a neutrínók?
A neutrínók alapvető részecskék, amelyek először a korai univerzum első másodpercében jöttek létre, mielőtt még az atomok is kialakulhattak volna. Folyamatosan keletkeznek a csillagok nukleáris reakcióiban, például a mi Napunkban, és a nukleáris reakciókban itt a Földön.
Hogyan jönnek létre a napneutrínók?
A neutrínók a magfúzió folyamata során születnek a Napban. A fúzió során a protonok (a legegyszerűbb elemből, a hidrogénből származó mag) egy nehezebb elemet, a héliumot képezve egyesülnek. Ez neutrínókat és energiát szabadít fel, amely végül fényként és hőként éri el a Földet.
Hol készülnek általában a neutrínódetektorok?
A neutrínódetektorokat gyakran építik föld alá, hogy elszigeteljék az érzékelőt a kozmikus sugaraktól és más háttérsugárzástól. A neutrínócsillagászat területe még nagyon gyerekcipőben jár – 2018-ban az egyetlen megerősített földönkívüli forrás a Nap és a közeli Nagy Magellán-felhőben található 1987A szupernóva.
Előállíthatók mesterségesen neutrínók?
A neutrínók hatékonyabb tanulmányozása érdekében a tudósok nagy intenzitású neutrínó sugarakat állítanak előprotongyorsítók. A világon csak néhány laboratórium tud ilyen neutrínósugarat gyártani: a J-PARC laboratórium Japánban, a CERN kutatóközpont Európában és a Fermi National Accelerator Laboratory az Egyesült Államokban.
