Kulturális és társadalmi tényezők hozzájárulnak a mentális betegségek okához, de ez a hozzájárulás zavaronként változik. A mentális betegség a biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális tényezők összetett kölcsönhatásának terméke.
Növekszik a mentális betegségek társadalmunkban?
A mentális egészségügyi állapotok egyre nőnek világszerte. Főleg a demográfiai változások miatt az elmúlt évtizedben (2017-ig) 13%-kal nőtt a mentális egészségi állapotok és a szerhasználati zavarok száma. A mentális egészségi állapotok ma már 5 évből 1 fogyatékossággal élnek.
Miért nőnek a mentális betegségek társadalmunkban?
A mentális betegségek népesedésének egyik lehetséges tényezője a közösségi média növekvő használata lehet. Az online interakció elsőbbséget élvez a szemtől szembeni kommunikációval szemben, állandósítva az elszigeteltséget és a magányt. A közösségi médiában és más online platformokon is nagy hangsúlyt kap a fizikai megjelenés.
Ki találta ki a mentális betegséget?
Míg a diagnózisokat már a görögök is elismerték, a német pszichiáter, Emil Kräpelin (1856–1926) csak 1883-ban publikálta a pszichológiai rendellenességek átfogó rendszerét, amelynek középpontjában a olyan tünetmintázat (azaz szindróma) körül, amelyek egy mögöttes fiziológiai okra utalnak.
Melyek a mentális betegségek társadalmi okai?
Mi okozza őket?
- gyermekkori bántalmazás, trauma vagy elhanyagolás.
- társadalmi elszigeteltség vagy magány.
- diszkriminációt és megbélyegzést tapasztal.
- szociális hátrány, szegénység vagy adósság.
- gyász (egy közeli személy elvesztése)
- súlyos vagy hosszú távú stressz.
- hosszú távú fizikai egészségi állapota van.
- munkanélküliség vagy munkahely elvesztése.
