A diszulfidkötés kialakulása két ciszteinmaradék szulfhidril (SH) oldalláncai közötti reakciót foglal magában: egy S− anion egy szulfhidrilcsoportból működik nukleofil, megtámadja a második cisztein oldalláncát, hogy diszulfidkötést hozzon létre, és a folyamat során elektronokat szabadít fel (redukáló ekvivalenseket) az átvitelhez.
Hol keletkeznek diszulfidhidak?
A diszulfidkötés kialakulása általában az endoplazmatikus retikulumban oxidáció útján megy végbe. Ezért a diszulfid kötések többnyire extracelluláris, szekretált és periplazmatikus fehérjékben találhatók meg, bár oxidatív stressz körülmények között citoplazmatikus fehérjékben is kialakulhatnak.
Hogyan jönnek létre a diszulfid kötések a sejtben?
Fehérje-diszulfid kötések képződnek az eukarióta sejtek endoplazmatikus retikulumában és a prokarióta sejtek periplazmatikus terében. A prokariótákban és eukariótákban a fehérje-diszulfid kötések kialakulását katalizáló fő útvonalak rendkívül hasonlóak, és több mechanikai jellemzőjük is van.
Mi a diszulfidkötés kialakulása?
A diszulfid kötések (DSB) kialakulása a fehérjékben egy oxidatív folyamat, amely kovalens kötést hoz létre, amely két ciszteinmaradék kénatomját köti össze. A DSB-k számos fehérje aktivitásához járulnak hozzá azáltal, hogy stabilizálják őket aktív konformációjukban.
Milyen típusú kötéseket képeznek a diszulfidhidak, ahol vannakmegalakították?
A diszulfidkötés egy kovalens kötés két kénatom között (–S–S–), amely két tiolcsoport (–SH) összekapcsolásával jön létre. A cisztein, a 20 fehérje aminosav egyike, oldalláncában –SH csoport van, és könnyen dimereizálható vizes oldatban cisztinné diszulfidkötés kialakításával.
