Azt hitte, hogy Isten eleve elrendelése Isten minden egyén érdemeinek előrelátásán alapul, akár jelenlegi, akár előző életében. Később, a negyedik és ötödik században Hippói Ágoston (354–430) is azt tanította, hogy Isten mindent úgy rendel, hogy közben megőrzi az emberi szabadságot.
Mit hitt Ágoston a szabad akaratról?
Augustine azzal érvelt, hogy amikor az emberek elesnek, az emberi akaraterő szabadsága csak Isten kegyelméből nem tudta rávenni az embereket a gonosz tettekre, megszabadulni a gonosztól. A pelagianizmus, amikor korábban gonosz volt, a kegyelem nem vesz részt a.
Mit vallott Ágoston?
Ő hiszi, hogy az idő nem végtelen, mert Isten „teremtette”. Ágoston megpróbálja összeegyeztetni a szabad akaratról vallott hiedelmeit, különösen azt a meggyőződését, hogy az emberek erkölcsileg felelősek tetteikért, és azzal a meggyőződésével, hogy az ember élete eleve elrendelt.
Ki hitt az eleve elrendelésben?
John Calvin, egy francia teológus, aki az 1500-as években élt, valószínűleg a predesztináció legismertebb híve. A Kálvin által tanított nézetek „kálvinizmusként” váltak ismertté. A predesztináció a kálvinista teológia központi tétele.
Hitte Ágoston az ellenállhatatlan kegyelemben?
Ellenállhatatlan kegyelem az ágostai kálvinizmusban
Augusztinus nem az ellenállhatatlan kegyelem kifejezést használta, hanem arról írt, hogy Isten olyan körülmények közé helyezi az embereket, amelyeket Isten tudottarra késztetné őket, hogy bizonyos döntéseket hozzanak, vagy bizonyos módon cselekedjenek.