Az elemek bór (B), szilícium (Si), germánium (Ge), arzén (As), antimon (Sb), tellúr (Te), polónium polónium A polónium egy radioaktív elem, amely két fém allotrópban létezik. Az alfa forma az egyetlen ismert példa egy egyszerű köbös kristály szerkezetre egyetlen atom bázison az STP-n, 335,2 pikométer élhosszúsággal; a béta forma romboéderes. https://en.wikipedia.org › wiki › Polónium
Polónium – Wikipédia
A
(Po) és az asztatin (At) metaloidoknak tekintendő. A metalloidok hő- és elektromos áramot vezetnek nemfémek és fémek között, és általában oxidokat képeznek.
Az asztatin metalloid vagy halogén?
Mi több, amint Kozimor rámutat, az asztatin ellenáll az egyszerű kémiai osztályozásnak. Míg a periódusos rendszer halogénelemek oszlopában ül, egy átlós vonalon is fekszik, amely metalloidokat, például bórt és szilíciumot tartalmaz. A reakciókban néha halogénként, néha fémként működik.
Az asztatin nem fém?
Az Elemental Matter szerint a halogén elemek, köztük az asztatin, hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek; nemfémek, alacsony olvadás- és forráspontjuk van, szilárd állapotban törékenyek, rossz hő- és elektromos vezetők, és kétatomosak (molekuláik két atomot tartalmaznak).
Az asztatin anyag?
Az asztatin egy nagyon radioaktív elem, és ez a legsúlyosabb ismert elemhalogén. Kémiai tulajdonságairól úgy tartják, hogy hasonlóak a jódhoz. Kevésbé kutatták, mert minden izotópjának felezési ideje rövid.
Mi a legritkább anyag az univerzumban?
Asztatin a természetben előforduló legritkább elem.