A lényegességi küszöböt az alap százalékában határozzák meg. A könyvvizsgálat során leggyakrabban használt alap a nettó bevétel (bevétel/nyereség). A százalékos arányok leggyakrabban 5-10 százalék között vannak (például 10% anyag és 5-10% mérlegelést igényel).
Hogyan válassz lényegességi alapot?
A lényegesség szintjének megállapítása érdekében a könyvvizsgálók ökölszabályokra és szakmai megítélésre támaszkodnak. Figyelembe veszik a hibás állítás mennyiségét és típusát is. A lényegességi küszöböt általában a pénzügyi kimutatás egy adott sorának általános százalékaként adják meg.
Hogyan választja ki a lényegességi referenciaértéket?
Tehát a könyvvizsgálóknak tapasztalataikra és szakmai megítélésükre kell hagyatkozniuk annak meghatározásához, hogy melyik viszonyítási alapot használjanak az általános lényegesség meghatározásához.
A megfelelő referenciaérték kiválasztása
- Összes bevétel.
- Eszközök összesen.
- Bruttó nyereség.
- Adózás előtti nettó eredmény.
- Összes költség.
A magasabb vagy alacsonyabb lényegesség jobb?
Minél nagyobb az ellenőrzési kockázat, annál alacsonyabb a lényegesség beállítása. Minél alacsonyabb az ellenőrzési kockázat, annál nagyobb a lényegesség meghatározása. A Fogalmi Keret szempontjából (lásd fent a „lényegesség a számvitelben” részt) a lényegességnek minőségi vonatkozása is van.
Mi a lényegesség mércéje?
A lényegesség szabványa megfogalmazvaa Legfelsőbb Bíróság szerint - „egy kihagyott tény akkor lényeges, ha nagy a valószínűsége annak, hogy egy ésszerű részvényes fontosnak tartaná a szavazás módját” – legalább három szempontból előnyös a befektetőknek.
