A jutát a fehér juta növény (Corchorus capsularis) kérgéből és kisebb mértékben a tossa jutából (C. olitorius) vonják ki. Ez egy természetes rost arany és selymes fényű, ezért nevezik Aranyszálnak. A juta egy éves növény, amelynek növekedése körülbelül 120 napig tart (április/május-július/augusztus).
Mi az a juta, és honnan származik?
A juta rostja a jutanövény szárából és szalagjából (külső héja) származik. A szálakat először áztatással vonják ki. Az áztatási folyamat abból áll, hogy a juta szárait összekötözik és lassan folyó vízbe merítik. Kétféle áztatás létezik: szár és szalag.
Honnan származik Indiában a juta?
A jutát elsősorban Nyugat-Bengáliában, Odisában, Assamban, Meghalájában, Tripurában és Andhra Pradesben termesztik. Az indiai jutaipar 150 éves. Körülbelül 70 jutagyár működik az országban, amelyek közül körülbelül 60 Nyugat-Bengálban található a Hooghly folyó mindkét partján.
Ki találta fel a jutát?
Egy kis darab jutapapírt találtak kínai írásjelekkel az északnyugat-kínai Gansu tartománybeli Dunhuangban. Feltételezések szerint a Nyugati Han-dinasztia idején állították elő. A British East India Company volt az első jutakereskedő. 1793-ban a vállalat körülbelül 100 tonna jutát exportált.
Miből készül a juta kötél?
A legtöbb juta a fehér juta növény vagy a Corchorus kérgéből származikcapsularis. A juta betakarítására évente egyszer kerül sor, körülbelül négy hónapos (körülbelül 120 napos) vegetációs időszak után. A juta arany árnyalatú, ezért néha aranyszálnak is nevezik.
