Az akciós potenciál csökkenő (vagy repolarizációs) fázisa a káliumcsatornák megnyílásától függ. A depolarizáció csúcsán a nátriumcsatornák bezáródnak és a káliumcsatornák megnyílnak. A kálium a koncentrációgradienssel és az elektrosztatikus nyomással távozik az idegsejtekből.
Miért okoz depolarizációt a kálium?
A membrán depolarizációja megemelkedett extracelluláris K+-koncentrációval ([K+]o) gyors Na+ beáramlást okoz a feszültségérzékeny Na+ csatornákon keresztül a gerjeszthető sejtekbe.
A kálium hiperpolarizációt okoz?
A membrán hiperpolarizált az AP végén, mert a feszültségfüggő káliumcsatornák megnövelték a permeabilitást K+-ra. Amint bezáródnak, a membrán visszatér a nyugalmi potenciáljához, amelyet a „szivárgási” csatornákon keresztüli permeabilitás állít be.
Okoz-e a kálium depolarizációt vagy repolarizációt?
A repolarizációt a nátrium-ion csatornák bezárása és kálium-ion csatornák megnyílása okozza. A hiperpolarizáció a nyitott káliumcsatornák feleslegének és a sejtből történő káliumkiáramlásnak köszönhető.
A nátrium vagy a kálium depolarizációt okoz?
A nátriumionok befelé áramlása növeli a pozitív töltésű kationok koncentrációját a sejtben, és depolarizációt okoz, ahol a sejt potenciálja nagyobb, mint a sejt nyugalmi potenciálja. A nátriumcsatornák a csúcson záródnak beakciós potenciál, miközben a kálium továbbra is elhagyja a sejtet.
