Az Észak-kínai-síkság (egyszerűsített kínai: 华北平原; hagyományos kínai: 華北平原; pinjin: Huáběi Píngyuán) egy nagy kiterjedésű leromlott hasadékmedence, amely a késő paleogén és neogén korszakban alakult ki, majd a lelőhelyek által módosított. Sárga folyó. Kína legnagyobb hordaléksíksága.
Miért volt az Észak-Kínai-síkság a kínai civilizáció központja?
Mivel az észak-kínai síkság termékeny talaja fokozatosan egyesül Dzungaria, Belső-Mongólia és Északkelet-Kína sztyeppéivel és sivatagjaival, a síkság hajlamos volt a nomád invázióra vagy az ezekből a régiókból származó félnomád etnikai csoportok, amelyek a Kínai Nagy Fal felépítését késztették.
Az Észak-Kínai-síkság belső vagy külső Kínában található?
Az Észak-Kínai-síkság lapos gyepterület Belső-Kínában. A hőmérséklet a nyári nagyon melegtől a téli hidegig terjed. Ezt a régiót néha a „sárga Föld földjének” is nevezik, mert a talajt sárga mészkő iszap borítja. Az iszap a Góbi-sivatagból származik.
Hogy hívják néha az észak-kínai síkságot, és miért?
Észak-kínai síkság, kínai (pinjin) Huabei Pingyuan vagy (Wade-Giles romanizáció) Hua-pei P'ing-yüan, más néven Sárga-síkság vagy Huang-Huai-Hai-síkság, nagy hordaléksíkság Észak-Kínában, amelyet a Sárga-tenger partja mentén építenek fel a Huang He (Sárga folyó) és a Huai, Hai ésnéhány másik kisebb …
Miért volt jó az Észak-Kínai-síkság a gazdálkodásra?
Az észak-kínai síkságon sok terasz és termékeny föld található a sivatagból befújó lösz miatt. 2. A Guangxi Zhungzu-alföldön sok eső esik, és gyakran forró és párás, mert a tenger közelében található.
