Canossa megaláztatása (olaszul: L'umiliazione di Canossa), amelyet néha sétának Canosába (németül: Gang nach Canossa/Kanossa) vagy a Canossa felé vezető útnak neveznek, a rituális beadvány volt. Henrik szent-római császártól VII. Gergely pápának aCanossa-kastélyban 1077-ben, az Investiture-vita során.
Miért utazott IV. Henrik Canossába?
1077. január 25-én IV. Henrik római császár megérkezett az Alpokon túli Emilia-Romagnában található canossa-i erőd kapujához, hogy engesztelést hirdessen és megbocsátásért esküdjön VII. Gergely pápától, aki korábban kiközösítette Henryt a templomból. Henry bűnbánó aktusa „Séta Canossába” néven vált ismertté.
Melyik pápa zárta ki IV. Henriket?
VII. Gergely ugyanabban az évben, 1076-ban visszaírt egy levelet, és kijelentette IV. Henrik kiközösítését.
Mi volt a konfliktus IV. Henrik és Gergely pápa között?
A IV. Henrik és VII. Gergely közötti konfliktus azt a kérdést érintette, hogy ki nevezhet ki helyi egyházi tisztviselőket. Henrik úgy vélte, hogy királyként joga van kinevezni a német egyház püspökeit. Ezt laikus beruházásnak nevezték.
Hogy ért véget a befektetési vita?
Az invesztíciós vitát megoldották a Wormsi Konkordátummal 1122-ben, amely az egyháznak hatalmat adott az invesztíció felett, más reformokkal együtt.
