A méhben a blasztocisztának be kell ülnie a nyálkahártyába, hogy megkapja a növekedéshez és túléléshez szükséges táplálékot. Az embrionális fejlődési időszak a fogantatás utáni két héttől a nyolcadik hétig tart, ezalatt az organizmus embrióként ismert.
Hol nőnek a zigóták?
A zigóta újra és újra osztódik, ahogy növekszik a nőstény méhében, és a terhesség alatt embrióvá, magzattá és végül újszülötté érik.
Hogyan nőnek és fejlődnek a zigóták?
A zigóta tartalmazza az összes genetikai információt (DNS), amely a babává váláshoz szükséges. A DNS fele az anyai petesejtből, fele pedig az apa spermájából származik. A zigóta a következő néhány napot a petevezetéken való utazással tölti. Ezalatt az idő alatt osztódik, és sejtgömböt képez, amelyet blasztocisztának neveznek.
Melyik héten alakult ki a zigóta?
A terhesség első két hetét az ovuláció előtti időnek számítjuk, amikor a szervezet felkészül a tojás felszabadítására. 3 héta tojás felszabadulásával vagy peteéréssel kezdődik. Ha a petesejtet hímivarsejt megtermékenyíti, azt zigótának nevezik.
Meddig tart a zigóta állapot?
A zigóta fázis rövid, csak körülbelül négy napig tart, ezután sejtjei gyorsan osztódnak, és blasztocisztává válnak. A blasztociszta a megtermékenyítést követő ötödik napon alakul ki, amikor a zigóta a petevezetéken halada méh felé.
