A búvárkodás a víz alatti búvárkodás olyan módja, ahol a búvár a felszíni ellátástól teljesen független berendezést használ a víz alatti légzéshez. A "scuba" nevet, amely az "önálló víz alatti légzőkészülék" rövidítése, először Christian J. Lambertsen használta egy 1952-ben benyújtott szabadalomban.
Mi az a búvárkodás, magyarázd el röviden?
A búvárkodás a víz alatti úszás tevékenysége speciális légzőkészülékkel. A berendezés levegőhengerekből áll, amelyeket a hátán hord, és amelyeket gumicsövek kötnek a szájhoz.
Mi a célja a búvárkodásnak?
Minél többet merül és úszik, izmai annál jobban megnyúlnak, erősítik, fejlesztik az állóképességet és a rugalmasságot. A búvárkodás és a vízben való úszás nemcsak a lábakat erősítheti, hanem az alapvető erőnlétet is fejlesztheti, ami fontos a jó általános testtartáshoz a mindennapi életben.
Mi a búvárkodás, és hogyan működik?
A búvárhajó fémtartályokat tartalmaz, amelyek sűrített levegőt (vagy speciális légzési gázkeveréket) tartanak, egy szabályozót, amely a tartály légnyomását belélegezhető levegővé csökkenti, és egy tömlőt, amely a belélegezhető levegőt a búvár szájába szállítja. Amikor egy búvár kilélegzi, levegő kerül a vízbe, és kis buborékok keletkeznek.
Mi a leggyakoribb búvársérülés?
A búvároknál a leggyakoribb sérülés a fülbarotrauma (3-03. doboz). Leereszkedéskor, ha a középfül térben nem sikerül kiegyenlíteni a nyomásváltozásokat, nyomásgradiens alakul ki a dobhártyán.