Magyarázat: Az átkristályosításhoz használt oldószer ideális esetben rosszul oldódik hideg oldószerben, de jó vagy közepesen oldódik forró oldószerben. … Az aceton általában jó oldószer minden hőmérsékleten; a dolgok felmennek benne, és nem szívesen kristályosodnak ki.
Miért nem jó az aceton az átkristályosításhoz?
A nagyon alacsony forráspontú oldószerek (pl. dietil-éter, aceton és alacsony forráspontú petroléter) fokozottan gyúlékonyak, és nehéz lehet velük dolgozni, mivel könnyen elpárolognak. … Ha egy vegyület többnyire nem poláris, néha petroléterből vagy hexánokból kristályosodik, vagy vegyes oldószert igényelhet.
Miért olyan jó oldószer az aceton?
Az aceton jó oldószer, mivel képes mind a poláris, mind a nem poláris anyagokat oldani, míg más oldószerek csak az egyiket vagy a másikat oldják. … Másodszor, az aceton jó oldószer mert elegyedő anyag, ami azt jelenti, hogy minden arányban képes keveredni vízzel.
Mitől ideális az oldószer átkristályosításhoz?
A jó átkristályosító oldószer jellemzői: Az átkristályosító oldószer NEM oldja fel szobahőmérsékleten a tisztítandó anyagot, de az oldószer 2. forráspontján jól oldja fel. Az oldószernek oldhatónak kell lennie. szennyeződések jól szobahőmérsékleten.
A víz jó oldószer az átkristályosításhoz?
A legtöbb szerves vegyület esetében a víz nem jó oldószer az átkristályosításhoz. Az újrakristályosítás jelentős türelmet igényel, ezért legyen türelmes. Ha szemcséket észlel az oldatban, gravitációs szűrővel távolítsa el őket (forró gravitációs szűrés).
