Ösökszabályként az 50% feletti részvények elzálogosítása kockázatos lehet a promóterek számára. Mindig hagyja figyelmen kívül azokat a cégeket, amelyek magas részvények záloga van, hogy elkerülje a szükségtelen bajokat. Ennek az az oka, hogy a részvények zálogba adása a rossz pénzforgalom, az alacsony hitelképességű, nagy adósságállományú vállalat jele, és a rövid távú követelmények teljesítésének képtelensége.
Mit jelent a részvények elzálogosítása?
Az elzálogosítás egyszerűen azt jelenti, hogy kölcsönt veszünk fel a birtokolt részvények ellenében. A részvények egyfajta eszköznek minősülnek. A hitelek fedezeteként szolgálnak. Bármely részvényekkel rendelkező magánszemély vagy intézmény elzálogosíthatja azokat.
Mi történik, ha elzálogosítom a részvényeimet?
Ilyen körülmények között elzálogosíthatják részvényeiket/ETF-eiket fedezeti fedezetre, amit egy %-os levonás után kapsz meg, amit haircutnak nevezünk. Az elzálogosításból kapott letét, azaz a fedezeti letét felhasználható részvények napközbeni kereskedésére, határidős ügyletek és opciók írására.
Mi történik, ha nem teszem zálogba a részvényeimet?
Ha nem kezdeményezi a zálogkérelmet, vagy nem törli a terhelési egyenleget a szükséges befizetéssel, akkor a terhelési egyenleget T+7 napon elszámoljuk a megosztások a CUSA fiókunkból.
Eladhatjuk a részvényeket elzálogosítás után?
A befektető megtarthat extra készpénzt/elzálogosíthat egyéb részesedéseket a szükséges fedezet erejéig. Ráadásul az egyik napon vásárolt részvényeket másnap nem lehet eladni. Tehát, ha egy befektető vásárolt részvényeket, mondjukHétfő, akkor csak a részvények kézhezvétele után tudja eladni. Tehát a T+2-ben szerdán eladhatják ezeket.
