A gondolatjel (-), más néven em kötőjel, a hosszú vízszintes sáv, sokkal hosszabb, mint egy kötőjel. Kevés billentyűzeten van kötőjel, de a szövegszerkesztő általában ilyen vagy olyan módon képes előállítani. Ha a billentyűzet nem tud kötőjelet létrehozni, akkor kötőjelet kell használnia.
Hogyan használsz kötőjelet egy mondatban?
Használjon kötőjeleket a sorozat kezdetének és végének jelölésére, amely egyébként összetéveszthető a mondat többi részével: Példa: A három női karakter – a feleség, az apáca és a zsoké – a kiválóság megtestesülése. A kötőjeleket a párbeszédben lévő mondatok megszakítására is használják: Példa: „Segítség!
Mi a példa a gondolatjelre?
A kötőjel használható a kettőspont helyettesítésére, amely több információt nyújt a mondatban korábban említett dolgokról. Például: Csak egy dolgot követelt a tanítványaitól: erőfeszítést. Csak egy dolgot követelt a tanítványaitól: erőfeszítést.
Miben különbözik a gondolatjel a vesszőtől?
Az em kötőjel leggyakrabban a mondat szünetének jelzésére szolgál. Erősebb, mint a vessző, de gyengébb, mint a pont vagy pontosvessző.
Írás közben a leghatékonyabban használhatja a gondolatjelet?
Weegy: Íráskor leghatékonyabban kötőjelet használhatsz – pontosvesszőt.
