Ha nem történik fehérjetermelés, a riboszóma két alegysége elválik. 2000-ben létrehozták a riboszóma nagy és kis alegységeinek teljes háromdimenziós szerkezetét.
Mi történik a riboszomális alegységekkel?
Új fehérje szintetizálásakor a két alegység összezárul egy hírvivő RNS-sel, amely a közötti térben csapdába esik. A riboszóma ezután egyszerre három nukleotidot sétál le a hírvivő RNS-en, és egy új fehérjét épít fel darabonként. A riboszóma nagy alegysége, a katalitikus RNS-nukleotiddal zöld színben.
Mi történik a kis és nagy riboszomális alegységeken?
A kis alegység („40S” az eukariótákban) dekódolja a genetikai üzenetet, a nagy alegység („60S” az eukariótákban) katalizálja a peptidkötés kialakulását.
Hogyan tartják össze a riboszómális alegységeket?
A bakteriális 70S riboszóma két alegységét (30S és 50S) 12 dinamikus hidak tartják össze, amelyek RNS–RNS, RNS–fehérje és fehérje–fehérje kölcsönhatásokat foglalnak magukban. A hídképzés folyamata, mint például, hogy ezek a hidak egyidejűleg vagy egymás után jönnek létre, kevéssé ismert.
Mi történik a riboszomális alegységekkel a fordítás után?
A fordítás során a két alegység egy mRNS-molekula körül egyesül, és egy teljes riboszómát alkot. A riboszóma kodonról kodonra halad előre az mRNS-enleolvasható és polipeptiddé (fehérjelánc) lefordítva. Ezután a fordítás befejeztével a két darab ismét szétválik, és újra felhasználható.
