A szonáta először a 16. században jelent meg instrumentális darabként. A szonáták az olaszországi kánzonák (dalok) hangszeres átirataiból származtak. A „szonáta” szó az olasz „suonare” szóból ered, melynek jelentése „megszólal”.
Ki készítette a szonátát?
Joseph Haydn „a szimfónia atyjának” és „a vonósnégyes atyjának” tartják. A szonátaforma atyjaként is felfogható a művek strukturálásának eszközeként.
Mi volt az első szonáta?
Clementi Opus 2 volt az első igazi komponált zongoraszonáta. A jóval fiatalabb Franz Schubert is sokat írt. Ludwig van Beethoven 32 szonátája, köztük a jól ismert Pathétique Sonata és a Holdfény-szonáta, gyakran a zongoraszonáta-kompozíció csúcsának számít.
Mi a barokk kori szonáta?
A barokk korban (körülbelül 1600–1750) a „szonáta” szót meglehetősen lazán használták, és jelentése „játszandó” darab, nem pedig „énekelve”. A „szonátát” általában kis hangszeres művekre alkalmazták. … Sok barokk trió szonáta két hegedűre (vagy hangszóróra, fuvolára vagy oboára) és continuora íródott.
Mikor használták a szonátát?
A szonáta olasz szóra (szonáta) múlttagból eredeztetve, a „hangozni” kifejezés eredetileg egy hangszeren játszott kompozíciót jelentett, szemben a kantátával vagy „énekelt” hangokkal. Az első ilyen felhasználása a 1561-ban volt, amikor egy lantos táncsorozatra alkalmazták.