Az ezt a rendellenességet leggyakrabban előidéző gyógyszerek a régebbi antipszichotikumok, ideértve:
- Klórpromazin.
- Flufenazin.
- Haloperidol.
- Perfenazin.
- Proklórperazin.
- Tioridazin.
- Trifluoperazin.
Melyik antipszichotikum okoz legkisebb valószínűséggel tardív diszkinéziát?
A riszperidon, olanzapin, kvetiapin és klozapin esetében alacsony a tardív diszkinézia kockázata.
Okoznak az atípusos antipszichotikumok tardív diszkinéziát?
Minden antipszichotikum, beleértve az atípusos antipszichotikumokat (AAP), tartív diszkinéziát okozhat (TD), egy potenciálisan visszafordíthatatlan mozgászavart, amelynek patofiziológiája jelenleg nem ismert. A TD megelőzése és kezelése továbbra is komoly kihívást jelent a klinikusok számára.
Mely antidepresszánsok okozhatnak tardív diszkinéziát?
Vizsgálatunkban a citalopram, az eszcitalopram, a mirtazapin és a paroxetin az akatiziával, a fluoxetin és a paroxetin dystóniával, a venlafaxine pedig a tardív diszkinéziával volt összefüggésben.
Okoznak a második generációs antipszichotikumok tardív diszkinéziát?
A skizofrénia kezelésében a második generációs antipszichotikus gyógyszerek szignifikánsan kisebb valószínűséggel okoznak tardív diszkinéziát (TD), mint az első generációs antipszichotikumok.
