gra·phol·o·gy. A kézírás tanulmányozása, különösen, ha a karakterelemzés eszközeként alkalmazzák. [görög graphē, írás; lásd a grafikus + -logiát.]
Mi a grafológiai szint?
A grafológiai szint:
Az írásmintákat írja le, amelyek megkülönböztetik az író stílusát, például nagybetűket, írásjeleket, szóközöket és így tovább. Az egyes nyelvek grafológiájának megvannak a maga egységei, angolul a következők találhatók: bekezdés, helyesírási mondat, almondat, helyesírási szó és betűk.
Mi a grafológiai jellemző?
A grafológiát manapság úgy határozzák meg, mint a grafémák és az írott médiumhoz kapcsolódó egyéb jellemzők, például az írásjelek, bekezdések vagy szóközök tanulmányozása (Wales 2001: 182), de úgy is mint „egy nyelv írásrendszere, amint az a kézírásban és a tipográfiában nyilvánul meg” (Wales 2001: 183).
Mi az a fonografológiai?
A hangsúly a beszéd pragmatikai és stilisztikai dimenzióin van. Az adatok fonológiai és grafológiai szintű elemzés céljából izolált beszédkivonatokat tartalmaznak. Az eredmény feltárja a fonografológiai jellemzők használatát a kontrasztív stressz és fókuszinformáció jelzésére.
Mi a grafológia?
Grafológia, jellemkövetkeztetés egy személy kézírásából. A grafológia alapjául szolgáló elmélet szerint a kézírás a személyiség kifejezése; ezért szisztematikus elemzése aa szavak és betűk kialakításának módja feltárhatja a személyiség jegyeit.
