2024 Szerző: Elizabeth Oswald | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-13 00:07
A Lindahl-adó az Erik Lindahl által kigondolt adózási forma, amelyben az egyének a határhasznaik szerint fizetnek a közjavakért. Más szóval, aszerint fizetnek, hogy mekkora megelégedést vagy hasznosságot szereznek a közjavak egy további egységének elfogyasztásából.
Hogyan működik a Lindahl árképzés?
Minden fogyasztó ugyanannyi közjót követel, és így megegyezik a megtermelendő mennyiségben. A fogyasztók mindegyike fizet egy árat (ez Lindahl-adóként ismert) az általuk kapott határhaszon szerint. Az adóból származó teljes bevétel fedezi a közjó biztosításának teljes költségét.
Melyek a Lindahl-egyensúly jellemzői a tiszta közjó kooperatív ellátására?
1. A közjószág egységnyi mennyiségét úgy kell beállítani, hogy minden személy azonos mennyiséget igényeljen. 2. Minden személynek egyet kell értenie a költségmegosztási megállapodással és az áru mennyiségével.
Mi az alapötlet a közkiadások tiszta elmélete mögött. Beszéljétek meg röviden Azt is, hogy mi a Lindahl-árazás mögött meghúzódó elméleti indok?
Lindahl árképzés – Erix LIndahl a juttatások adóztatásának fogalma, amelyben az egyének hajlandósága, hogy minden egyes közjavakért a határhasznaik alapján fizessenek, hozzájárulva ezzel a társadalmi jóléthez. Ez az elmélet a hasznosság és az érték szempontjából optimálisminden áru.
Mi a Tiebout-modell két alapvető feltételezése?
A Tiebout modell egy sor alapvető feltevésre támaszkodik. Az elsődleges feltételezések az,, hogy a fogyasztók szabadon választhatják meg közösségeiket, szabadon (költség nélkül) mozoghatnak a városok között, tökéletes információval rendelkeznek, és a közjavak finanszírozása egyenlő.
Ajánlott:
Határköltség árazás mellett?
A határköltség árazás a közgazdaságtanban gyakorlat, hogy egy termék árát úgy határozzák meg, hogy egyenlő legyen egy extra egységnyi kibocsátás előállítási többletköltségével. E szabályzat értelmében a termelő minden egyes eladott termékegység után csak az anyagokból és a közvetlen munkaerőből származó összköltség hozzáadását számítja fel.
Ki dolgozta ki a költség plusz árazás fogalmát?
Válasz: jain, Sudhir (2006). Magyarázat: A költség-plusz árképzési képlet úgy számítható ki, hogy az anyag-, munka- és rezsiköltségeket hozzáadjuk, és megszorozzuk (1 + a felár összege). Mi az a költség plusz ár? A költség-plusz árképzés egy olyan módszer, amelyben az eladási árat a vállalatnál felmerülő összes változó költség kiértékelésével és az ár meghatározásához hozzáadott felárat adják meg.
