Ellenőrizze a mikroszkóp objektívlencséjét a nagyítás meghatározásához, amely általában az objektív házára van nyomtatva. A tipikus laboratóriumi mikroszkópok leggyakoribb objektív-nagyításai a 4-szeres, 10-szeres és 40-szeresek, bár léteznek gyengébb és erősebb nagyítások is.
A mikroszkóp melyik részét használják nagyításra?
A mikroszkóp összes része együtt működik – A megvilágítóból származó fény áthalad a nyíláson, a tárgylemezen és az objektívlencsén, ahol a a minta felnagyítva.
Mi a mikroszkóp nagyítása?
A nagyítás a mikroszkóp azon képessége, hogy egy tárgyról a tényleges méreténél nagyobb (vagy még kisebb) képet készítsen. A nagyítás csak akkor hasznos, ha a képen egy tárgy több részletét lehet látni, mint a tárgy szabad szemmel történő megfigyelésekor.
Hogyan működik a mikroszkópos nagyítás?
Az objektívek bizonyos kombinációi által biztosított teljes nagyítást a szemlencse és a használt objektívlencse nagyításának szorzata határozza meg. Például, ha a szemlencse és az objektív is tízszeresére nagyít egy tárgyat, az objektum százszor nagyobbnak tűnik.
Hogyan számítja ki a nagyítást?
A nagyítás kiszámítható skála segítségével.
A nagyítás kidolgozása:
- Mérje meg a léptéksáv képét (a rajz mellett) mm-ben.
- Átalakítás µm-re (szorozd 1000-el).
- Nagyítás=méretarányos kép osztva a skála tényleges hosszával (a léptéksávra írva).
