Míg a protonok száma határozza meg az elemet (pl. hidrogén, szén stb.) … A stabil izotópok nem bomlanak le más elemekké . Ezzel szemben a radioaktív izotópok radioaktív izotópok A radionuklid (radioaktív nuklid, radioizotóp vagy radioaktív izotóp) egy olyan atom, amely többlet atomenergiával rendelkezik, és instabillá teszi. … A radioaktív bomlás stabil nuklidot eredményezhet, vagy néha új instabil radionuklidot eredményez, amely tovább bomlik. https://en.wikipedia.org › wiki › Radionuklid
Radionuklid – Wikipédia
(pl. 14C) instabil, és más elemekké bomlik.
Mi határozza meg a stabil izotópot?
A nukleáris stabilitás egy olyan fogalom, amely segít azonosítani egy izotóp stabilitását. A nukleáris stabilitást meghatározó két fő tényező a neutron/proton arány és az atommagban lévő nukleonok összszáma.
Minden izotóp stabil Miért vagy miért nem?
Néhány elemnek nincs stabil izotópja, ami azt jelenti, hogy az elem bármely atomja radioaktív. … A hat protonból és hat neutronból álló szén-12 egy stabil atommag, ami azt jelenti, hogy nem bocsát ki spontán radioaktivitást. A hat protonból és nyolc neutronból álló szén-14 instabil és természetesen radioaktív.
Általában stabilak az izotópok?
Csak 90 izotóp várhatóan tökéletesen stabil, és további 162 izotóp energetikailag instabil, desoha nem figyelték meg a bomlást. Így 252 izotóp (nuklid) definíció szerint stabil (beleértve a tantál-180m-t is, amelynél még nem figyeltek meg bomlást).
Mitől nem stabil egy izotóp?
Az izotópot általában a nagy mag teszi instabillá. Ha egy atommag eléggé megnő a neutronok számától, mivel a neutronszám az, amitől izotópok keletkeznek, akkor instabil lesz, és megpróbálja „ledobni” neutronjait és/vagy protonjait a stabilitás elérése érdekében.
