Plótinosz elmélete fenntartja a szépség objektivitását a lét egyéb transzcendentális tulajdonságai mellett. A lélek, először megértve az érzéki világ alacsonyabb rendű szépségeit, felemelkedik a magasabb szépségekhez, mint például az erényekhez, a nemes viselkedéshez és a lélekhez, végül pedig az Egy Legfelsőbb Szépségéhez.
Mit mondott Plotinus a szépségről?
Az Enneádok szépségről szóló fejezetében[1]Plótinosz elutasítja azt a sztoikus hitet, hogy a szépség a dolgok szimmetriájában rejlik; ehelyett azt hiszi, hogy az isteni gondolat vagy ideálforma a tárgyak szépségének forrása. Leírja, hogy a zene, a szerelem és a metafizika három módja az abszolút és végtelen szépség igazságának megnyilvánulásának.
Mi Platón szépérzéke?
Platón szerint a szépség ötlet vagy formája volt, amelynek a szép dolgok következményei voltak. Összehasonlításképpen a szépség az érthető tárgyak területén kezdődik, mivel a szépségnek van egy formája. A legfontosabb kérdés: mi a közös ezekben a gyönyörű dolgokban? Ezt tudni annyi, mint ismerni a szépséget.
Mi Plótinosz 3 alapelve?
Plótinosz metafizikájának három alapelvét ő "az Egy"-nek (vagy ennek megfelelően "Jónak"), Értelemnek és Léleknek nevezi (lásd V 1 V 9.). Ezek az elvek végső ontológiai valóságok és magyarázó elvek is.
Mi Plótinosz három hipotázisa?
Plótinosz a valóság három hiposztázisát vagy mögöttes elvét sorolja fel: az Egyet (az első hipotézist), az Intellektuális Elvet (a második hipotézist) és a Léleket (a harmadik hipotézist). Az Egy a valóság legmagasabb elve, és a Jó.
