Gagaku, Japán ősi udvari zenéje. A név az elegáns zene (yayue) kínai karaktereinek japán kiejtése. A legtöbb gagaku zene külföldi eredetű, nagyrészt Kínából és Koreából importálták már a 6. században, és a 8. században udvari hagyományként honosodtak meg.
Ki találta fel a gagakut?
A gagaku prototípusát Kínából a buddhizmussal vezették be Japánba. 589-ben hivatalos japán diplomáciai delegációkat küldtek Kínába (a Sui dinasztia idején), hogy megtanulják a kínai kultúrát, beleértve a kínai udvari zenét is.
Mi a gagaku négy típusa?
Ebből a műfajból négy fő darab van: Kagura, Yamato-mai, Kume-mai és Azuma-asobi . A Kagura alkotja a műfaj legnagyobb részét.
A Gagaku-repertoár ma a következő négy kategóriából áll:
- Hangszeres együttes (Kangen)
- Tánczene (Bugaku)
- Songs (Saibara és Roei)
- Rituális zene a sintó szertartásokhoz.
Mi a gagaku 3 fő zenei stílusa?
A Gagaku előadásának három formája van, ezek a Kangen (hangszeres), Bugaku (táncok és zene) és Kayō (dalok és énekelt költészet).
Mi a különbség a gagaku és a Kangen között?
Tudjon meg többet erről a témáról ezekben a cikkekben:
A tánc nélküli gagakut kangennek (fuvolák és vonósok) hívják, míga táncokat és a kíséretüket bugakunak hívják.
