A vaddisznók, a jávorszarvas, a bölény, a karibu, a jávorszarvas és a szarvas mind hordozhatják a baktériumokat, amelyek lázat, hidegrázást, súlycsökkenést, valamint ízületi és izomfájdalmakat okozhatnak. A jó hír az, hogy megfelelő óvintézkedések megtétele a szántóföldi öltözködés, vágás és főzés során a vaddisznó biztonságosan fogyasztható az ember számára.
Honnan lehet megállapítani, hogy egy vaddisznót biztonságos-e enni?
Akkor ott van a 160. Ez az a hőmérséklet, amelyet a sertéshúsnak meg kell főzni, hogy biztonságos legyen asztali ételként. „Minden vadon élő vadat, beleértve a vaddisznókat is, alaposan 160 fokos belső hőmérsékletre kell főzni az egész izomdarab és őrölt hústermék közepén, ételhőmérővel mérve” – mondta dr..
Milyen betegségeket kaphat el a vaddisznó?
A sertésbrucellózis nevű betegség vaddisznók által terjesztett új-dél-walesben jelenik meg. A queenslandi vaddisznók számára endemikus, és néha a vadászatra használt kutyákat is megfertőzi, és fertőzött sertésekkel vérrel érintkezve átterjedhet az emberre. Sok ember már megfertőződött NSW-ben.
Jó a vaddisznóbacon?
Annak ellenére, amit egyesek gondolnak, bacon szalonna vaddisznóból ugyanolyan egyszerűen elkészíthető, mint házisertésből. Csak egy kicsit nagyobb kihívás találni egy vaddisznót, amelynek hasa elég nagy és vastag ahhoz, hogy szalonnához méltó legyen. Sok vadon élő állat végül is sportoló, nem heverésznek egész nap és nem híznak.
A vaddisznó megbetegíthet?
Több mint 24 betegség van, amelyet az emberek a vaddisznóktól kaphatnak el. A legtöbb ilyen betegség megbetegíti az embereket, ha rosszul sült húst esznek. A brucellózist okozó kórokozók születési folyadékokkal és spermával terjednek a sertések között. A fertőzött disznók egy életen át hordozzák a baktériumokat.
