A terápiás klónozás, más néven szomatikus sejt magtranszfer, használható Parkinson-kór kezelésére egerekben. A kutatók most először mutatták ki, hogy a terápiás klónozást vagy az SCNT-t sikeresen alkalmazták betegségek kezelésére ugyanazoknál az alanyoknál, akiktől a kezdeti sejtek származtak.
Mi a terápiás klónozás sikerességi aránya?
A Davor Solter szerint végzett terápiás klónozást nem befolyásolhatja az alacsony klónozási hatékonyság sem, mert ehhez a technikához nem szükséges magtranszfer embrió a felnőtt korig, hanem csak a blasztociszta stádiumig, aminek sikerességi aránya magasabb (átlagosan közel 50%) (5).
Mi a terápiás klónozás, és sikeresen alkalmazták?
A terápiás klónozás magában foglalja egy klónozott embrió létrehozását azzal a kizárólagos céllal, hogy a donorsejttel azonos DNS-sel rendelkező embrionális őssejteket termeljenek. Ezek az őssejtek felhasználhatók olyan kísérletekben, amelyek célja a betegségek megértése és a betegségek új kezelési módjainak kifejlesztése.
Hogyan alkalmazták a terápiás klónozást?
A terápiás klónozás lehetővé teheti, hogy az egyén saját sejtjeit használják az adott személy betegségének kezelésére vagy gyógyítására, anélkül, hogy fennállna annak kockázata, hogy idegen sejtek kerüljenek be, amelyek esetleg kilökődnek. Így a klónozás létfontosságú az őssejtkutatásban rejlő lehetőségek kiaknázásához és a laboratóriumból az orvosi rendelőbe való áthelyezéséhez.
Miért rossz a terápiás klónozás?
Jogosan vagy helytelenül azt okoskodják, hogy ezek az embriók biztosan elpusztulnak, és a sejtek felhasználásából legalább valami jó származhat. De a terápiás klónozás továbbra is teljesen elfogadhatatlan az ilyen emberek számára, mert az általuk emberinek tartott lény szándékos létrehozását foglalja magában, hogy elpusztítsa azt.
