A szokásjog előnye, hogy nem szükséges, hogy az állam formálisan elfogadjon egy szabályt ahhoz, hogy kötelezze magát, mindaddig, amíg az általános állami gyakorlat amelyen a szabály alapul, „széles körben elterjedt, reprezentatív és gyakorlatilag egységes”, és törvényként elfogadott.
Mi a szokásjog jelentősége?
Meghatározhatják az őslakos népek és a helyi közösségek tagjainak jogait és kötelezettségeit életük, kultúrájuk és világnézetük fontos szempontjain: a szokásjog vonatkozhat természeti erőforrások használatára és hozzáférésére, jogaira és a földdel, örökséggel és tulajdonnal kapcsolatos kötelezettségek, lelki életvitel, …
Miért fontos a nemzetközi szokásjog?
A nemzetközi szokásjog is megfelelő jogokat biztosít a nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusok minden résztvevője számára függetlenül attól, hogy olyan állam, nemzet vagy hadviselő fél állampolgára-e vagy sem, amely ratifikálta ugyanazokat a jogokat tükröző szerződés.
Milyen tulajdonságai vannak a szokásjognak?
A szokásjog informális, és az általa kiszolgált emberek szükségleteihez igazodik. Nincs leírva, és ritkán igényel hivatkozást tág általánosításokra vagy absztrakciókra vagy gondosan felépített múltbeli analógiákra. Leginkább figyelemre méltó rugalmassága és pluralizmusa jellemzi.
Mi a szokásjog mint jogforrás?
A szokásjog egy rendszertörvény, amely a jelek szerint állandó és általánosan elfogadott definíciókkal rendelkezik. Általánosan elfogadott, hogy a szokásjog olyan törvény, amely a gyakorlatot, a kultúrát és a tudatot tükrözi (amit a történelmi jogjog-teoretikusok Volksgeist-nek neveznek) 1 emberek, akik ki vannak téve az ingatagnak.
