A városközpontúság ellenére a legtöbb indus település alapvetően vidéki jellegét már régóta felismerték, a Fairservis (1961. „The Harappan Civilization – New Evidence and More Theory” című könyvvel). Az American Museum Novitates… A közelmúltban viták arról, hogy az indus civilizáció milyen mértékben urbanizálódott (pl. Cork 2011.
vidéki vagy városi volt a harappai civilizáció?
Indus civilizáció, más néven Indus-völgyi civilizáció vagy Harappan civilizáció, az indiai szubkontinens legkorábbi ismert városi kultúrája. Úgy tűnik, hogy a civilizáció nukleáris dátumai i.e. 2500–1700 körüliek, bár a déli lelőhelyek később, az időszámításunk előtti 2. évezredig tarthattak.
Miért nevezik a harappai civilizációt városi civilizációnak?
Régészeti bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a harappai civilizáció idején városi jellegű fejlődés zajlott le, ahol vízelvezető rendszerek, tervezett városok, hatalmas szerkezet és kemencetéglák használata. Ezek a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a harappai civilizáció városi civilizáció volt.
A harappai civilizáció nagy városokat épített?
Városi infrastruktúra és építészet. Kr.e. 2600-ra a kis kora-harappai közösségek nagy városi központokká fejlődtek. E városok közé tartozik Harappa, Ganeriwala és Mohenjo-daro a mai Pakisztánban, valamint Dholavira, Kalibangan, Rakhigarhi, Rupar és Lothal a modern korbanIndia.
Mire épül a harappai civilizáció?
Az Indus folyó völgyének civilizációja, más néven harappai civilizáció, kifejlesztette az első pontos szabványos súly- és mértékrendszert, amelyek némelyike 1,6 mm-ig is pontos. A harappánok szobrokat, pecséteket, kerámiákat és ékszereket készítettek olyan anyagokból, mint a terrakotta, fém és kő.
