Az irodalomban az utalás egy beszéd alakzata, amely egy híres személyre, helyre vagy történelmi eseményre utal – akár közvetlenül, akár ráutalás útján. Az utalás szó eredete a latin „ludere” igéből származik, ami azt jelenti, hogy játszani, utánozni, gúnyolni vagy megtéveszteni.
Az utalás irodalmi eszköz?
Az allúzió főnév és irodalmi eszköz, amely röviden és közvetve hivatkozik egy személyre, helyre, dologra vagy eszmére, amely kulturális, történelmi, irodalmi vagy politikai jelentőséggel bír az olvasó, ill. szerző.
Az utalások beszédfigurák?
Az allúzió beszédfigura, amelyben egy tárgyra vagy körülményre nem kapcsolódó kontextusból utalnak burkoltan vagy közvetve. A közönségre van bízva a közvetlen kapcsolat megteremtése.
Melyek a példák az utalásokra?
Gyakori példák az utalásra a mindennapi beszédben
- A mosolya olyan számomra, mint a kriptonit. …
- Úgy érezte, aranyjegye van. …
- Az a srác fiatal, ócska és éhes. …
- Bárcsak kattintgathatnám a sarkam. …
- Ha nem vagyok otthon éjfélig, az autóm tökké változhat. …
- Mosolyog, mint egy Cheshire-i macska.
Mi az az utalásos irodalmi kifejezés?
Célzás az irodalomban hallgatólagos vagy közvetett hivatkozás egy személyre, eseményre vagy dologra vagy egy másik szöveg egy részére.