(a) W alter Sutton W alter Sutton W alter Stanborough Sutton (1877. április 5. – 1916. november 10.) amerikai genetikus és orvos volt, akinek a mai biológiához a legjelentősebb hozzájárulása az volt az elmélete, hogy a mendeli öröklődési törvények alkalmazhatók az élő szervezetek sejtszintű kromoszómáira. https://en.wikipedia.org › wiki › W alter_Sutton
W alter Sutton – Wikipédia
és (b) Theodor Boveri Theodor Boveri A Boveri–Sutton kromoszómaelmélet (más néven az öröklődés kromoszómaelmélete vagy a Sutton–Boveri-elmélet) a genetika alapvető egyesítő elmélete, amely kromoszómákat azonosít. mint a genetikai anyag hordozói. https://en.wikipedia.org › Boveri–Sutton_chromosome_theory
Boveri–Sutton kromoszómaelmélet – Wikipédia
nevéhez fűződik a kromoszómális öröklődés elméletének kidolgozása, amely szerint a kromoszómák az öröklődés egységét (géneket) hordozzák.
Ki a kromoszóma alapítója?
Általánosan elismert, hogy a kromoszómákat először W alther Flemming fedezte fel 1882-ben.
Mikor volt a kromoszómális öröklődés elmélete?
1902-ben és 1903-ban Sutton és Boveri független tanulmányokat tett közzé, amelyekben azt javasolják, amit ma az öröklődés kromoszómaelméletének nevezünk.
Ki javasolta az állandó kromoszóma törvényét?
A Theodor Heinrich Boveri német zoológust (1862-1915) általában úgy tekintik, minta kromoszóma-hipotézis egyik híve. Kiderül azonban, hogy a 19. század végétől 1902-ig tartó fő hozzájárulása a kromoszómák számának és egyéniségének állandósága elleni védekezés volt.
Mi a kapcsolat a DNS és a kromoszómák között?
A gének a dezoxiribonukleinsav (DNS) szegmensei, amelyek egy adott fehérje kódját tartalmazzák, amely egy vagy több típusú sejtben működik a szervezetben. A kromoszómák olyan sejtszerkezetek, amelyek egy személy génjeit tartalmazzák. A géneket a kromoszómák tartalmazzák, amelyek a sejtmagban vannak.
