A kihajlás egy alkatrész stabilitásának elvesztésére utal, és általában független az anyag szilárdságától. Ez a stabilitásvesztés általában az anyag rugalmassági tartományán belül következik be. A két jelenséget különböző differenciálegyenletek szabályozzák.
Milyen erő okoz kihajlást?
A kihajlás akkor következik be, amikor a tömörítés legyőzi az objektum azon képességét, hogy elviselje ezt az erőt. Pattanás az, ami akkor történik, ha a feszültség meghaladja a tárgy azon képességét, hogy képes kezelni a nyújtóerőt.
Előfordulhat kihajlás feszültségben?
Fontos azonban észrevenni, hogy – különösen könnyű szerkezeteknél – számos olyan helyzet adódik, amikor instabilitás, például kihajlás vagy gyűrődés figyelhető meg húzóterhelés alatt. … Ez a dokumentum nem veszi figyelembe a nem konzervatív terheléseket, valamint a feszültség alatti anyagi instabilitásokat, például a nyakkivágást.
Miért fordul elő az oszlop kihajlása?
Az oszlopok kihajlása a tengelyirányú összenyomó erők hatására bekövetkező deformáció egyik formája. Ez az oszlop elhajlásához vezet az oszlop instabilitása miatt. Ez a meghibásodási mód gyors, ezért veszélyes. … Ez az oszlop végső feszültségénél kisebb feszültségszinten történik.
Mikor érdemes a kihajlást meghibásodási mechanizmusnak tekinteni?
A globális kihajlás és a helyi kihajlás két tipikus kihajlási mód. Ha a hosszúság 500 mm-nél rövidebb, az oszlop meghibásodik a helyi kihajlásnál. Amikor a hossz1000 mm-nél nagyobb, csak a globális kihajlás szabályozza a hibát.
