A Henoch-Schonlein purpura (más néven IgA vasculitis) egy olyan rendellenesség, amely a bőrében, az ízületekben, a belekben és a vesékben lévő kis vérerek gyulladását és vérzését okozza. A vasculitis ezen formájának legszembetűnőbb jellemzője a lilás kiütés, jellemzően az alsó lábszáron és a fenéken.
Ki fedezte fel a HSP-t?
Dr. William Heberden, egy londoni orvos 1801-ben írta le a Henoch-Schönlein purpura (HSP) első eseteit. A HSP leírásában Heberden egy 5 éves fiúról írt, akit „…a fájdalmak és duzzanatok fogtak el különböző részein… Néha hányással járó fájdalmai voltak a hasában… és a vizelete véres volt.
Mikor fedezték fel a HSP-t?
A
Henoch Schonlein Purpurát (HSP) először 1801-ban ismerte fel Heberden, és Schonlein írta le először asszociációs ízületi gyulladásként 1837-ben. Ez egy szisztematikus vasculitises betegség, és főleg hatással van a bőr, az ízületek, a gyomor-bél traktus és a vesék kis ereire.
Mi a Henoch Schonlein Purpura oka?
A HSP egy autoimmun betegség. Ilyenkor a szervezet immunrendszere megtámadja a szervezet saját sejtjeit és szerveit. HSP esetén ezt az immunválaszt egy felső légúti fertőzés okozhatja. Az immunrendszert kiváltó egyéb tényezők közé tartozhat allergiás reakció, gyógyszer, sérülés vagy hideg időben való tartózkodás.
A HSP gyakoribb a férfiaknál?
Bár a HSP bármely életkorban érintheti az embereket, a legtöbb esetben gyermekeknél fordul elő2 és 11 éves kor között. Fiúknál gyakoribb, mint lányoknál. A HSP-ben szenvedő felnőttek nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyosabb betegségben, mint a gyermekek.
