A glikoziláció az endoplazmatikus retikulumnál kezdődik a riboszómában zajló fehérjeszintézis során. … Bár a glikánok segíthetik a fehérje feltekeredését, eltávolításuk a hajtogatott fehérjékből gyakran nem befolyásolja a fehérje redőződését és működését.
A glikoziláció a fehérje feltekeredése előtt vagy után következik be?
Technikailag az N-glikoziláció megindul azelőtt, hogy a fehérjét még lefordítanák, mint a dolikol-pirofoszfát-oligoszacharidot (azaz a cukor „fát” – egyébként nem hivatalos kifejezés).) szintetizálódik az ER-ben (11.4. ábra.
Mit tesz a glikoziláció a fehérjékkel?
A fehérjeglikoziláció segít a fehérjék megfelelő feltekeredésében, a stabilitásban és a sejt-sejt adhézióban, amelyre általában az immunrendszer sejtjeinél szükség van. A fehérje glikoziláció fő helyei a szervezetben az ER, a Golgi-test, a sejtmag és a sejtfolyadék.
A glikoziláció hozzáférhetőbbé teszi a fehérjéket?
Számos tanulmány kimutatta, hogy a glikoziláció növelheti a fehérjék konformációs stabilitását kémiailag indukált denaturációval szemben.
Hogyan befolyásolhatják a glikánok a fehérje feltekeredési stabilitásának jelátviteli kölcsönhatásait?
A glikánok, amelyek terjedelmes hidrofil polimerek, gyakran hozzájárulnak a fehérje nagyon oldódójához, és növelik a proteolízissel szembeni stabilitását. Ezenkívül a glikánok kovalens kötődése a fehérje felületéhez eredendően fokozódhata fehérjék termikus és kinetikai stabilitása.
