Válasz: A hidrazinnak magasabb a forráspontja, mint az ammóniának. Mindkettő rendelkezik hidrogénkötéssel (és permanens dipólus-dipólussal, a londoni erők pedig a londoni erőkkel kényszerítik a londoni diszperziós erőket (LDF, más néven diszperziós erők, londoni erők, pillanatnyi dipólusok által kiváltott dipóluserők, fluktuáló indukált dipólus kötések vagy lazán van der Waals erőkként) egyfajta erő ható atomok és molekulák között, amelyek általában elektromosan szimmetrikusak, vagyis az elektronok… https://en.wikipedia.org › wiki › London_dispersion_force
Londoni diszperziós erő – Wikipédia
), de hidrazin több hidrogénkötést tud kialakítani, mert két nitrogénatomja van, és egy-egy pár áll rendelkezésre, míg az ammóniának csak egy van.
Van az N2H4 hidrogénkötése?
Az
N2H4 egy poláris molekula, amely londoni diszperziós erőkkel, dipól-dipól erőkkel és hidrogénkötéssel rendelkezik a molekulák között, míg a C2H6 nem poláris, és csak londoni diszperziós erőkkel rendelkezik a molekulák között.
Mely vegyületek alkothatnak hidrogénkötést?
Hidrogénkötés csak azokban a molekulákban fordul elő, ahol a hidrogén kovalensen kötődik a három elem egyikéhez: fluor, oxigén vagy nitrogén. Ez a három elem annyira elektronegatív, hogy a hidrogénnel kötött kovalens kötés elektronsűrűségének nagy részét visszavonja, így a H atom nagyon elektronhiányos.
Képezhet a C3H6O hidrogénkötést?
Kérdés: a) (5pont) Két molekula (A és B) molekulaképlete megegyezik C3H6O Sem az A molekula, sem a B molekula nem tud hidrogénkötést létrehozni. Az A molekula egy sp2-s szigma kötést tartalmaz.
Van az acetonnak hidrogénkötése?
Az acetonnak nincs hidrogénkötése, mert nincsenek közvetlenül az oxigénhez kötődő hidrogének, amelyek a dipól szükséges erősségét biztosítanák…
