2024 Szerző: Elizabeth Oswald | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-13 00:07
Válasz: A hidrazinnak magasabb a forráspontja, mint az ammóniának. Mindkettő rendelkezik hidrogénkötéssel (és permanens dipólus-dipólussal, a londoni erők pedig a londoni erőkkel kényszerítik a londoni diszperziós erőket (LDF, más néven diszperziós erők, londoni erők, pillanatnyi dipólusok által kiváltott dipóluserők, fluktuáló indukált dipólus kötések vagy lazán van der Waals erőkként) egyfajta erő ható atomok és molekulák között, amelyek általában elektromosan szimmetrikusak, vagyis az elektronok… https://en.wikipedia.org › wiki › London_dispersion_force
Londoni diszperziós erő – Wikipédia
), de hidrazin több hidrogénkötést tud kialakítani, mert két nitrogénatomja van, és egy-egy pár áll rendelkezésre, míg az ammóniának csak egy van.
Van az N2H4 hidrogénkötése?
Az
N2H4 egy poláris molekula, amely londoni diszperziós erőkkel, dipól-dipól erőkkel és hidrogénkötéssel rendelkezik a molekulák között, míg a C2H6 nem poláris, és csak londoni diszperziós erőkkel rendelkezik a molekulák között.
Mely vegyületek alkothatnak hidrogénkötést?
Hidrogénkötés csak azokban a molekulákban fordul elő, ahol a hidrogén kovalensen kötődik a három elem egyikéhez: fluor, oxigén vagy nitrogén. Ez a három elem annyira elektronegatív, hogy a hidrogénnel kötött kovalens kötés elektronsűrűségének nagy részét visszavonja, így a H atom nagyon elektronhiányos.
Képezhet a C3H6O hidrogénkötést?
Kérdés: a) (5pont) Két molekula (A és B) molekulaképlete megegyezik C3H6O Sem az A molekula, sem a B molekula nem tud hidrogénkötést létrehozni. Az A molekula egy sp2-s szigma kötést tartalmaz.
Van az acetonnak hidrogénkötése?
Az acetonnak nincs hidrogénkötése, mert nincsenek közvetlenül az oxigénhez kötődő hidrogének, amelyek a dipól szükséges erősségét biztosítanák…
Ajánlott:
Képezhet-e az élesztő hifákat?
A bimbózó élesztősejtek és pszeudohifák mellett az élesztőgombák, például a C albicans valódi hifákat képezhetnek. A hifa ugyanaz, mint az élesztő? Az élesztő egysejtű organizmusok. A hifák többsejtű, elágazó csövek, amelyek micéliumhálózatot alkotnak.
A hidrazin reagál észterekkel?
a-ciano-cinnamát-észterek reagálnak a hidrazinnal, és a konjugátum addíciós kezdeti termékeit képezik, amelyek ezután fragmentálódnak, így a karbonil-prekurzor azinjává válik a kiindulási észterré, nem pedig intramolekulárisan. aminolízis a pirazolidinon előállítására.
Miért jó üzemanyag a hidrazin?
Bár közvetlenül mérgező ránk nézve, hidrazin gyorsan lebomlik oxigénben, így a környezetbe való kibocsátás alacsony kockázata. Akár környezetbarát üzemanyag is lehetne. A hidrogén üzemanyagcellák bizonyos típusaiban a hidrazin lebomlik, nitrogént és vizet képezve, és exoterm reakció során energiát ad ki.
Képezhet-e a metil-amin hidrogénkötést?
A metil-amin hidrogénkötésű molekuláinak lokális szerkezete a nagymértékű láncelágazás miatt meglehetősen térkitöltőnek bizonyult. A metántiol molekulákról is bebizonyosodott, hogy hidrogénkötéseket képeznek, kis tömör klasztereket képezve. Hidrogénkötést hoz létre a metil-amin a vízzel?
