A nukleáris fúzió egyetlen nehéz atommagot hoz létre két különböző könnyebb magból. Általában ezt a folyamatot nukleáris reakciónak nevezik. Amint azt mindannyian tudjuk, a két könnyebb hidrogénatom általában egy nagyobb héliumatomot hoz létre. Ez a kémiai reakció általában megmagyarázza a magfúzió jelenségeit.
Melyik két atommag olvad össze héliummaggá?
A deutériummagok összeolvadhatnak, és héliummagot alkothatnak (He-4), vagy kölcsönhatásba léphetnek más protonokkal, hogy a hélium egy másik izotópját (He-3) képezzék. Két He-3 atommag egyesülhet egy instabil berilliummag (Be-6) magját képezve, amely szétesik, és He-4-et és két protont kap. Energia szabadul fel minden lépésnél.
Mi történik, ha két hélium egyesül?
Két hélium-3 atommag egyesül, hélium-4-et, két protont (hidrogén-1) és energiát, a hélium-3 egyesül a hélium-4-gyel, berilliumot termelve -7, amely lebomlik, majd egy másik protonnal (hidrogén-1) egyesül, így két hélium-4 atommag plusz energia keletkezik.
Hogy hívják azt, amikor két hidrogénatom egyesülve héliumot képez és energiát szabadít fel?
MI AZ FUSION? A fúzió az a folyamat, amely energiát ad a Napnak és a csillagoknak. Ez az a reakció, amelyben két hidrogénatom egyesül, vagy egyesül, és hélium atomot képez. A folyamat során a hidrogén tömegének egy része energiává alakul.
Milyen energia szabadul fel, amikor két hidrogénatom összeolvad, hogy héliummagot képezzen?
Például két hidrogénmag héliummá történő fúziója során a tömeg 0,645%-a távozik alfa részecske kinetikus energiája vagy más formák formájában energia, például elektromágneses sugárzás.
