A legtöbb üzemben a levelek a fő élelmiszergyárak. A levélsejtekben lévő klorofill segítségével rögzítik a nap energiáját. A klorofill a fotoszintézisnek nevezett folyamat során felfogja és csomagolja a napfényből származó energiát. A levelek általában nagy felülettel rendelkeznek, így a legtöbb napfényt képesek begyűjteni.
Hol jut be a fény a levélbe?
Átlátszó viaszos kutikula – védőréteg, amely lehetővé teszi a fény bejutását a levélbe. Vízálló, hogy megakadályozza a párolgás okozta vízveszteséget. Epidermisz – átlátszó, fizikai védőréteg, amely nem tartalmaz kloroplasztokat. Fényt enged be a levélbe.
Hová jut a napfény a fotoszintézisben?
A fotoszintézis folyamata során a fény behatol a sejtbe, és átjut a kloroplasztiszba. A fényenergiát a szemcséken lévő klorofill-molekulák fogják fel. A fényenergia egy része kémiai energiává alakul. A folyamat során foszfátot adnak a molekulához, ami ATP képződést okoz.
Hogyan készítik el a növények saját táplálékukat?
Fotószintézis. A növények autotrófok, ami azt jelenti, hogy saját táplálékot termelnek. A fotoszintézis folyamatával a vizet, a napfényt és a szén-dioxidot oxigénné és egyszerű cukrokká alakítják, amelyeket a növény üzemanyagként használ fel. Ezek az elsődleges termelők egy ökoszisztéma alapját képezik, és táplálják a következő trofikus szintet.
Hol vana víz bejut a növénybe?
A víz bejut egy növekvő gyökér csúcsához, ugyanabba a régióba, ahol a gyökérszőrök nőnek. A gyökérszőrzet felületének szorosan érintkeznie kell a talajjal, hogy hozzáférjen a talajvízhez.
