Subjektumok és objektumok ellentétes funkciójuk van egy mondatban. Tehát az alany a cselekvés „cselekvője”. Vegyük például a „Netflixet nézünk” mondatot. Itt a tárgy a „mi” névmás. A tárgyak az ellenkezője; ahelyett, hogy csinálnának valamit (például Netflixet néznének), cselekszenek rájuk.
Hogyan találja meg egy mondat alanyát és tárgyát?
Az a dolog vagy személy, akinek vagy az ige műveletét végezzük. Például az „Adom a csokit” mondatban az alany „én”, az ige „ad” és a közvetlen tárgy „a csokoládé”. De azt is mondhatjuk, hogy „Lucynak adom a csokit”.
Tárgy vagy alany?
Ebben a mondatban az „én” az a színész (alanyi névmás), aki az alkotás műveletét (ige) végzi. Az „ők” az adakozást kapó főnév; ez az objektum.
Mi a kérdés alanya és tárgya?
Ne feledje: Az alany az a személy vagy dolog, aki cselekszik, és a mondat elejére kerül. A mondat tárgya, amely az ige végén vagy után következik, az a személy vagy dolog, aki a cselekvést kapja. Leggyakrabban olyan kérdéseket fogsz használni, amelyek az objektumra vonatkoznak.
Melyik az első alany vagy tárgy?
A nyelvi tipológiában az alany–ige–tárgy (SVO) olyan mondatszerkezet, ahol az alany az első, az ige második, a tárgy pedig a harmadik.