Ha a nyomást növeljük, az egyensúlyi helyzet a legkevesebb gázmolekula irányába mozdul el. Ez azt jelenti, hogy a Haber-folyamatban jobbra mozog. … Erősebb berendezésekre van szükség, és több energiára van szükség a gázok sűrítéséhez. Tehát 200 atmoszféra kompromisszumos nyomást választottunk.
Miért használnak 450-et és 200-at a Haber-eljárásban?
Így 450 oC-os kompromisszumos hőmérsékletet alkalmazunk, ami elég magas ahhoz, hogy a sebesség meglehetősen gyors legyen, és elég alacsony ahhoz, hogy viszonylag magas ammóniahozamot érjen el. Ehhez a reakcióhoz 200 atm nyomást használunk. … Ez azt jelenti, hogy ha növeljük a nyomást, az előrehaladó reakciót részesítené előnyben, ami több ammóniát termel.
Miért használnak 400 fokot a Haber-eljárásban?
A Haber-folyamat előrefelé iránya exoterm, így a La Chatelier-elvnek megfelelően az alacsonyabb hőmérséklet megnövekedett ammóniahozamhoz vezet. Azonban az alacsony hőmérséklet nagyon lassú reakciósebességhez vezet, ezért 400 Celsius fokos kompromisszumot alkalmazunk.
Hány atmoszféra van a Haber-folyamatban?
(iv) A Haber-eljárásban az ammónia előállítására használt nyomás 200 atmoszféra.
Miért használnak 500 fokot a Haber-eljárásban?
A szakirodalom azt sugallja, hogy a Haber-eljárás ideális körülményei az 500 Celsius-fok körüli hőmérsékletkombinálja két egymással versengő hatás optimális szintjét, amelyek a hőmérséklet túlzott növelésével vagy csökkentésével lépnek életbe: -- A magas hőmérséklet növeli az egyensúly elérésének sebességét.
