Hyperviskozitás gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul. Gyermekeknél hatással lehet a növekedésre azáltal, hogy csökkenti a véráramlást a létfontosságú szervekben, például a szívben, a belekben, a vesékben és az agyban. Felnőtteknél előfordulhat olyan autoimmun betegségekkel, mint a rheumatoid arthritis vagy a szisztémás lupus.
Mi okozhat hiperviszkozitást?
A hiperviszkozitási szindróma olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor a vér olyan sűrűvé válik, hogy szervezete általános véráramlása csökken. A hiperviszkozitást okozhatja vérsejtjei alakváltozása vagy a szérumfehérjék, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek vagy vérlemezkék számának növekedése.
A hiperviszkozitás gyógyítható?
Plazmaferezis a paraproteinémiák által okozott hyperviscosity szindróma (HVS) kezdeti kezelésére és stabilizálására (az esetek többségében) a választott kezelés. A plazmaferézis általában jól tolerálható és biztonságos.
Miért okoz az IgM hiperviszkozitást?
A hiperviszkozitási szindróma nagy belső viszkozitású szérumfehérjék jelenléte miatt következik be. Ez leggyakrabban az IgM paraproteinhez, ritkábban az IgA paraproteinhez kapcsolódik. A magas viszkozitás megzavarja az agy, a vesék és a végtagok hatékony vérkeringését.
Milyen érzés a hiperviszkozitás?
A keringési rendszer tünetei: Hiperviszkozitási szindróma esetén a megvastagodott vér rossz agyi keringést okoz, ami problémákhoz vezetmint fejfájás, zavartság és szédülés. Olyan tüneteket is okozhat, mint a szélütésnél tapaszt altak, beleértve a beszédzavart és a test egyik oldalának gyengeségét.
