A mészkő egy üledékes kőzet, amely szinte teljes egészében kövületekből áll. A kövületek ősi növények és állatok maradványai, mint egy sziklában lévő lenyomat vagy valódi csontok és kagylók, amelyek sziklává változtak. A fosszíliák üledékes kőzetekben találhatók, és a földi életre utalnak régen.
Hogyan keletkezik a mészkő?
A mészkő kétféleképpen képződik. Képzhető élő szervezetek segítségével és párologtatással. Az óceánban élő szervezetek, például az osztrigák, kagylók, kagylók és korallok a tengervízben található kalcium-karbonátot (CaCO3) használják héjuk és csontjaik létrehozásához.
Milyen fosszilis fajok alkotják a mészkövet?
1. Gyakori kövületek a mészkőben, balról jobbra: korallok, karlábúak, csigák és krinoidok. A korallok gyakoriak a Burren mészköveiben, és gyakran a mészkő meghatározott szintjén koncentrálódnak. A korallok még ma is élnek, és nagy zátonyokat alkotnak sekély trópusi vizekben.
Hol képződik jellemzően mészkő?
A legtöbb mészkő nyugodt, tiszta, meleg, sekély tengeri vizekben keletkezik. Az ilyen típusú környezetben a kalcium-karbonát héjak és csontvázak kialakítására képes élőlények virágozhatnak, és könnyen kinyerhetik a szükséges összetevőket az óceán vizéből.
Miért vannak a mészkőben kövületek?
A kövületek leggyakrabban a mészkövekben fordulnak elő. Ez azért van így, mert a legtöbb mészkő részben vagy nagyrészt aorganizmusok. Néha azonban a kagylók annyira kopottak, hogy inkább üledékszemcséknek tűnnek, semmint "igazi" kövületeknek. A kövületek gyakoriak az iszapból képződő palákban is.
