A kiadatlan és szürke irodalom felvétele elengedhetetlen a publikációs torzítás lehetséges hatásainak minimalizálásához. … Korábbi kutatások kimutatták, hogy a szürke irodalmat kizáró metaanalízisek túlzott becslésekhez vezethetnek a beavatkozási hatásokról.
Vegyem bele a szürke irodalmat?
A közegészségügyi kutatók legalább három okból szeretnék a „szürke irodalmat” bevonni a bizonyítékok szintézisébe. Először is, a szürke irodalom befoglalása csökkentheti a publikációs torzítás hatását, mivel a nulla eredménnyel rendelkező tanulmányok kisebb valószínűséggel jelennek meg lektorált folyóiratokban [1].
Hogyan csökkenti a szürke irodalom a publikációs torzítást?
A szürke irodalom így csökkentheti a publikációs torzítást, növelheti az áttekintések átfogóságát és időszerűségét, és elősegítheti a rendelkezésre álló bizonyítékok kiegyensúlyozott képét. A szürke irodalom változatos formátumai és közönsége jelentős kihívást jelenthet a bizonyítékok szisztematikus keresésében.
Használjam a szürke irodalmat a szisztematikus áttekintésekben?
A szürke irodalom vagy a kereskedelmi kiadványokban nem publikált bizonyítékok jelentősen hozzájárulhatnak a szisztematikus áttekintéshez. … A szürke irodalom ezáltal csökkentheti a publikációs torzítást, növelheti az áttekintések átfogóságát és időszerűségét, és elősegítheti a rendelkezésre álló bizonyítékok kiegyensúlyozott képét.
Mennyire megbízható a szürke irodalom?
A szürke irodalom általában nem kapott szakértői értékelést, de lehettovábbra is jó, megbízható információ. Így felbecsülhetetlen értékű lehet a kutatása szempontjából. Különféle forrásokból készül, és általában nincs indexelve vagy rendszerezve, ami gyakran megnehezíti a megtalálását.
