A többmagvú sejtek (többmagvú vagy többmagvú sejtek) olyan eukarióta sejtek, amelyek sejtenként egynél több sejtmaggal rendelkeznek, azaz több sejtmagnak egy közös citoplazmája van.
Miért vannak egyes sejtek többmagvúak?
Mivel az izomsejt olyan nagy, - kb. behelyezéstől az eredetig-, több myonukleuszra van szüksége. Például hipertrófia esetén az izomsejt térfogata csak akkor nőhet meg, ha több sejtmag van. Tehát funkcionális és szerkezeti (nagyon hosszú) szempontból többmagvú.
Az emberi test mely sejtjei többmagvúak?
Érdekes módon a test egyes sejtjei, például az izomsejtek egynél több magot tartalmaznak (3.20. ábra), amelyet többmagvúnak neveznek. Más sejtek, például az emlős vörösvértestek (RBC) egyáltalán nem tartalmaznak sejtmagot.
Vannak többmagvú sejtek?
Néhány emberi sejtnek egyáltalán nincs magja, például a vörösvérsejteknek. Mások azonban, például a májsejtek és egyes izomsejtek többmagvúak, ami azt jelenti, hogy több magjuk van.
Hogyan jönnek létre a többmagvú sejtek?
A többmagvú izomrostok vagy izomcsövek kialakulása és növekedése a miogenezis néven ismert folyamaton keresztül megy végbe. A miogenezis során az egymagvú mioblasztok kivonulnak a sejtciklusból, beindítják az izomspecifikus génexpressziót, majd összeolvadnak egymással, hogy kialakuló, többmagvú izomrostokat képezzenek.
