Válasz: Ha kálium-jodid oldatot adunk ólom-nitrát ólom-nitrát oldatához Az ólom(II)-nitrát egy szervetlen vegyület, amelynek kémiai képlete Pb(NO3)2. Általában színtelen kristály vagy fehér por formájában fordul elő, és a legtöbb ólom(II)-sótól eltérően vízben oldódik. https://en.wikipedia.org › wiki › Ólom(II)_nitrát
Ólom(II)-nitrát – Wikipédia
kémcsőbe véve sárgás szilárd anyag kiválása figyelhető meg. Ez a sárgás szilárd anyag ólom-jodid. Kálium-nitrát képződik az ólom-jodiddal együtt.
Mit figyelünk meg, ha kálium-jodid oldatot adunk az ólom-nitrát oldathoz, írjunk kiegyensúlyozott kémiai egyenletet erre a reakcióra?
(1) Ha kálium-jodidot adunk az ólom-nitrát vizes oldatához, akkor sárga színű ólom-jodid csapadékot észlelünk. (2) Ez a reakció egy kettős kiszorítási reakció. (3) 2KI + Pb(NO3)2 --- PbI2 + 2KNO3.
Mit fog megfigyelni, ha kálium-jodid-oldatot adunk egy kémcsőben lévő ólom-nitrát oldathoz?
Tipp: A kálium-jodid (kémiai képlet-KI) nem oldódik vízben, míg az ólom-nitrát (kémiai képlet-Pb(NO3)2). Amikor ez a kettő együtt reagál, fehér csapadék vegyület képződik, amely szintén vízben oldhatatlan.
Mi figyelhető meg káliumoldatkorjodidot adnak az ezüst-nitrát oldathoz?
Mi történik, ha kálium-jodid oldatot adunk az ezüst-nitrát oldathoz? Nem történik reakció. Fehér ezüstjodid csapadék képződik. sárga Agl csapadék képződik.
Mi történik, ha kálium-jódoldatot?
Az ólom-nitrát oldat részecskéket (úgynevezett ionokat) tartalmaz, a kálium-jodid pedig jodid részecskéket (úgynevezett ionokat). Amikor az oldatok összekeverednek, az ólomrészecskék és a jodidrészecskék egyesülnek, és új anyagot képeznek, az ólom-jodidot, amely sárga szilárd anyag.
