A nem véletlenszerű párosítás egyik formája a beltenyésztés, amely akkor fordul elő, ha a hasonló genotípusú egyedek nagyobb valószínűséggel párosodnak egymással, nem pedig a különböző genotípusú egyedekkel. … Míg a beltenyésztés a genetikai változatosság csökkenéséhez vezethet, a tenyésztés növekedéséhez vezethet.
A véletlenszerű párosítás növeli a genetikai variációt?
A mendeli szegregációnak megvan az a tulajdonsága, hogy a véletlenszerű párosítás már egy generáció után a genotípusok egyensúlyi eloszlását eredményezi, így a genetikai variáció megmarad.
Mi a hatása a nem véletlenszerű párosításnak?
A rekombinációhoz hasonlóan a nem véletlenszerű párosítás is járulékos folyamatként működhet a természetes szelekcióban, hogy evolúciót idézzen elő. A véletlenszerű párzástól való bármilyen eltérés felborítja a genotípusok egyensúlyi eloszlását a populációban. Ez akkor történik meg, ha a párválasztás pozitív vagy negatív assortatív.
A nem véletlenszerű párosítás hatással van az eltérésekre?
A nem véletlenszerű párosítás önmagában nem változtatja meg az allélgyakoriságot a populációban, bár megváltoztathatja a genotípus gyakoriságát. Ez megakadályozza, hogy a populáció Hardy-Weinberg egyensúlyban legyen, de vitatható, hogy ez evolúciónak számít-e, mivel az allélgyakoriságok változatlanok.
Hogyan befolyásolja a nem véletlenszerű párosítás az allélok gyakoriságát?
Ez egy érdekes eredmény: nem véletlenszerű párosítás, sőtaz önmegtermékenyítés legszélsőségesebb formájában nincs hatással az allélgyakoriságra. Az önelégülés megváltoztatja a genotípus gyakoriságát, ahogy a homozigóták gyakorisága növekszik és a heterozigóták gyakorisága csökken, de az allélgyakoriság állandó marad.