A nitrogénelemzés Kjeldahl-módszere a világszintű szabvány a fehérjetartalmának kiszámítására sokféle anyagban, kezdve az emberi és állati tápláléktól, a műtrágyától, a szennyvíztől és a fosszilis szennyeződésektől..
Mire használható a Kjeldahl-módszer?
A nitrogénelemzés Kjeldahl-módszere a világszintű szabvány a fehérjetartalmának kiszámítására sokféle anyagban, kezdve az emberi és állati tápláléktól, a műtrágyától, a szennyvíztől és a fosszilis szennyeződésektől..
Miért a Kjeldahl-módszert részesítjük előnyben?
Előnyök. A Kjeldahl-módszert széles körben használják nemzetközileg, és még mindig a standard módszer az összes többi módszerrel való összehasonlításra. Univerzálissága, nagy pontossága és jó reprodukálhatósága fő módszerré tették az élelmiszerekben lévő fehérje becslésére. Hátrányok.
Mi a célja a Kjeldahl-kísérletnek az iparban?
Alkalmazás áttekintése
A Kjeldahl-módszer analitikai módszer a vegyi anyagok nitrogéntartalmának mennyiségi meghatározására. Eredetileg Johan Kjeldahl fejlesztette ki 1883-ban a sörgyártáshoz használt gabonában lévő fehérje mennyiségének mérésére.
Hogyan határozza meg a Kjeldahl-módszer a nitrogént?
Ammónium-szulfát savas lerakódása képződik, amelyet ezután vízben feloldanak. Az oldatot NaOH-val meglúgosítjuk, és melegítjük, hogy az ammóniát feleslegben lévő standard savvá (kénsavá) ledesztilláljuk. A felesleges sav azstandard NaOH-val visszatitrálva az ammónia és így a nitrogén mennyiségének meghatározására.
