Hogén gócképződés (idegen részecskék befolyása nélkül) jóval a fagyáspont alatt megy végbe, olyan hőmérsékleten, amely a víztestekben nem megfigyelhető. A heterogén gócképződés (az idegen részecskék felületén kezdődő gócképződés) hőmérséklete a részecskék természetétől függ, de…
Hol megy végbe a homogén magképződés?
3.1.
A gyakorlatban ritkán történik homogén gócképződés, és heterogén gócképződés vagy a penészfalain vagy oldhatatlan szennyeződés részecskéken.
Miért fordul elő heterogén magképződés?
Heterogén gócképződés előnyös helyeken, például fázishatárokon, felületeken (tartályok, palackok stb.) vagy szennyeződésekben, például porban képződik. Az ilyen előnyben részesített helyeken az effektív felületi energia alacsonyabb, így csökken a szabadenergia-gát és megkönnyíti a magképződést.
Miért figyelhető meg többnyire heterogén magképződés a természetben?
A gyakorlatban a heterogén magképződés könnyebben megy végbe, mint a homogén nukleáció. … Az alacsonyabb felületi energia miatt a szabadenergia-gát csökkenti és elősegíti a nukleációt ezeken a preferált helyeken. Azok a felületek, amelyeknek a fázisok közötti érintkezési szöge nagyobb, mint nulla, a részecskék gócképződését ösztönzik.
Mi a homogén és heterogén magképződés?
A legfontosabb különbség a homogén és a heterogén közöttA nukleáció az, hogy a homogén gócképződés a rendszer felületétől távol történik, míg a heterogén gócképződés a rendszer felszínén történik. … Ezért a szuszpenzió részecskék, buborékok vagy a rendszer felülete gócképző helyként működhetnek.
