A
Keláció jelentése " megragadni" vagy "megkötni ". Amikor az EDTA-t a vénákba fecskendezik, "megragadja" a nehézfémeket és ásványi anyagokat, például ólmot, higanyt, rezet, vasat, arzént, alumíniumot és kalciumot, és eltávolítja azokat a szervezetből. Kivéve ólommérgezés kezelésére, kelátképző terápia kelátképző terápia Előzmények. A kelátképző terápia az 1930-as évek elejére vezethető vissza, amikor Ferdinand Münz, az I. G.-nél dolgozó német vegyész. Farben, először szintetizált etilén-diamin-tetraecetsavat (EDTA). https://en.wikipedia.org › wiki › Chelation_therapy
Kelációs terápia – Wikipédia
ellentmondásos és nem bizonyított.
Hogyan működnek a kelátképzők?
A kelátképzők a véráramban lévő fémekhez kötődnek. Miután befecskendezték a véráramba, keringenek a véren keresztül, fémekhez kötve. Ily módon a kelátképzők az összes nehézfémet összegyűjtik egy vegyületté, amely a vesén keresztül kiszűrve a vizelettel távozik.
Milyen hatásai vannak a kelátképzésnek?
A leggyakrabban az IV helyszínen égő. Egyéb mellékhatások közé tartozik a láz, fejfájás, hányinger vagy hányás. A szívbetegségek kelátképző terápiájának ritka, de súlyos szövődményei, amelyekről számoltak be: Rendellenesen alacsony vér kalciumszint (hipokalcémia)
Melyik a leggyakrabban használt kelátképző?
A kalcium-dinátrium-etilén-diamin-tetraecetsav (CaNa2EDTA) a legtöbbáltalánosan használt kelátképző szer. Ez az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) származéka; szintetikus poliamino-polikarbonsav, és az 1950-es évek óta a gyermekkori ólommérgezés kezelésének egyik alappillére [12].
Mit tesz az EDTA a szervezetben?
Az EDTA hasi görcsöket, hányingert, hányást, hasmenést, fejfájást, alacsony vérnyomást, bőrproblémákat és lázat okozhat. NEM BIZTONSÁGOS napi 3 grammnál több EDTA-t használni, vagy 5-7 napnál tovább szedni. A túl sok vesekárosodást, veszélyesen alacsony kalciumszintet és halált okozhat.