Egy neurotranszmitter hatása a receptorától függ. Egyes neurotranszmittereket általában „serkentőnek” tekintenek, ami miatt a célseuron nagyobb valószínűséggel aktiválja az akciós potenciált. Másokat általában „gátlónak” tekintenek, ami miatt a célseuron kevésbé valószínű akciós potenciál.
Mely neurotranszmitterek serkentőek és melyek gátlók?
Glutamát a központi idegrendszer elsődleges serkentő transzmitterje. Ezzel szemben a fő gátló transzmitter a γ-aminovajsav (GABA) származéka, míg egy másik gátló neurotranszmitter a glicin nevű aminosav, amely főleg a gerincvelőben található.
Példa egy serkentő neurotranszmitterre?
Glutamát. Ez a leggyakoribb neurotranszmitter a központi idegrendszerben. Ez egy serkentő neurotranszmitter, és általában egyensúlyt biztosít a gamma-amino-vajsav (GABA) hatásával, amely egy gátló neurotranszmitter.
Hogyan osztályozzák a neurotranszmittereket?
A neurotranszmitterek a molekulaszerkezetük alapján több kémiai osztályba sorolhatók. A neurotranszmitterek fő típusai közé tartozik az acetilkolin, a biogén aminok és az aminosavak. A neurotranszmitterek funkciója (serkentő vagy gátló) és akció (közvetlen vagy neuromoduláló) alapján is besorolható.
Mi a különbségserkentő és gátló neurotranszmitterek kvíz?
Mi a különbség a serkentő és a gátló neurotranszmitter között? A serkentő neurotranszmitterek depolarizációt okoznak (a membránpotenciál csökkenése). A gátló neurotranszmitterek hiperpolarizációt (membránpotenciál növekedést) okoznak.
