Mioklónusos rohamok gyakran előfordulnak a mindennapi életben. Ez magában foglalja a csuklást és az elalvás közbeni hirtelen rángatást. Az állapot nem epilepszia, kivéve, ha kettőnél több roham következik be ismétlődően az idő múlásával.
Milyen neurológiai rendellenességek okoznak alvási myoclonust?
A másodlagos myoclonust eredményező idegrendszeri állapotok a következők:
- Stroke.
- Agydaganat.
- Huntington-kór.
- Creutzfeldt-Jakob-kór.
- Alzheimer-kór.
- Parkinson-kór és Lewy-testes demencia.
- Kortikobazális degeneráció.
- Frontotemporális demencia.
Gyakori az alvási myoclonus?
A myoclonus az agy több területéhez kapcsolódik. Sok esetben az ingerérzékeny myoclonus az agy túlzott reakciója azokon a területeken, amelyek megdöbbentő eseményekre reagálva szabályozzák a mozgást. A myoclonus valójában meglehetősen gyakori az egyéneknél.
Miért fordul elő alvási myoclonus?
A myoclonus pontos oka továbbra is ismeretlen. A legtöbb esetben azonban a myoclonus az agyat vagy a gerincvelőt érintő problémákkal jár. Alvási myoclonus előfordulhat önmagában vagy az idegrendszeri rendellenességek egyéb tüneteivel együtt. Az alvási myoclonus lehetséges okai a személy életkorától függően változnak.
A myoklónusos rándulások károsak?
Az ilyen típusú myoclonusok ritkán fordulnak előkáros. A myoclonus egyes formái azonban ismétlődő, sokkszerű görcsöket okozhatnak, amelyek megzavarhatják az ember evési, beszéd- és járási képességét.
